Friss részleteket árult el Navracsics Tibor a kormány Brüsszelnek tett ígéreteiről
Hétfőn kerülhetnek az Országgyűlés elé az Európai Bizottságnak tett korrupcióellenes ígéretekkel kapcsolatos törvényjavaslatok – jelentette be Navracsics Tibor.
Hétfőn kerülhetnek az Országgyűlés elé az Európai Bizottságnak tett korrupcióellenes ígéretekkel kapcsolatos törvényjavaslatok – jelentette be Navracsics Tibor.
„A jövő év első negyedévében reális lehet az, hogy az első uniós pénzösszegek megérkeznek” – jelezte egy hétfői sajtótájékoztatón Navracsics Tibor.
Az elmúlt hónapokban több ügyben előrelépés történt a magyar hatóságokkal, de még mindig maradtak nyitott kérdések, így a korrupcióelleni küzdelem, a megfelelő audit és kontroll rendszerek, sőt oktatási kérdések is – jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője az EUobserver kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mi áll a magyar helyreállítási program elfogadásának útjában a jogállamisági vita kapcsán. Közben a cseh Európa-ügyi miniszter éles hangú Reuters-interjúban üzente, hogy a magyar kormánynak előbb változtatnia kell a jogállamisági kereteken ahhoz, hogy pénzhez jusson; a napi.hu összefoglalója pedig azt vázolta, hogy a különböző területeken a viták még hetekig-hónapig elhúzódhatnak az Európai Bizottsággal, így leghamarabb csak jövő tavasszal érkezhetnek EU-pénzek Magyarországra. Azt is leírták, hogy információik szerint a jogállamisági viták kapcsán a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknak pedig nagyjából a 40 százaléka lehet valódi veszélyben, ami kalkulációink szerint mintegy 4 ezer milliárd forintot jelentene. Közben a Portfolio brüsszeli háttérinformációi szerint ezekben a napokban kellene megérkeznie az első olyan jelzéseknek a Bizottság elnöki kabinetjéből, hogy a szakértői stábok például a jogállamisági eljárásban a megállapodás felé haladhatnak-e, vagy nem. Utóbbi azt jelentené, hogy szeptember 22-ig a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács elé viszi a vitát, megjelölve, hogy mely területeken konkrétan mi a probléma a magyar pénzosztási keretekkel és ezért milyen pénzügyi szankciókat javasol. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el, melyik irányba haladnak a folyamatok, feltehetően Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szeptember 14-i, az Európai Parlament előtt tartandó évértékelő beszédében küld majd kifelé szignált az EP-képviselőknek, a közvéleménynek, és a piacoknak.
Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.
Az elmúlt 10 napban 7 ezer új nyertest hirdettek ki a lakossági napelemes pályázaton, azaz jócskán felpörgött a kihirdetési tempó, de egy friss miniszteri válasz azt tartalmazza, hogy ősz végéig elhúzódhat, mire mind a 43 ezer pályázó megtudja, hogy nyert-e, vagy sem. Mostanra már az ország egész területéről hirdettek nyerteseket.
Két nagy változás is történt a több tízezer családot érintő lakossági napelemes EU-pályázatban az elmúlt napokban: egyrészt 497-ről 1997 darabra ugrott a nyertes pályázatok száma, másrészt a rezsicsökkentés augusztusi módosítása ellenére is azt jelentette be az illetékes minisztérium, hogy aki ezzel a pályázattal akarná faragni a rezsiszámláját, az szeptember-október helyett jövő tavaszig várhat a második pályázati fordulóra. Így tehát aki kimaradt a többször jelentősen módosított első pályázati fordulóból, az a menetközben változtatott rezsicsökkentési rendszer mellett jó ideig elesik attól, hogy 100%-osra ígért támogatásból tegye energiahatékonyabbá az otthonát.
Hétfőn elkezdte kihirdetni az illetékes minisztérium a családok tízezrei által várt napelemes uniós pályázatban az első nyerteseket – szúrtuk ki a hivatalos pályázati oldalon. A hétfő kora délutáni állapot szerint immár 497 család örülhet a támogatói döntésnek azok közül, akik tavaly decemberben és idén januárban Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyéből pályáztak, ugyanis ezekben nyílt meg a leghamarabb a lehetőség.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében a csütörtök este kihirdetett idei felsőoktatási ponthatárokról volt szó. A témával kapcsolatban Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára volt a Checklist vendége, akitől megkérdeztük, hogy idén mely szakokra jelentkeztek a legtöbben, és azt is, hogy mik a magyar felsőoktatás legnagyobb kihívásai. Az adás második részében maradtunk az oktatásnál, mivel a pedagógus-béremelés és a roma szegregáció megszüntetése a kormány és az Európai Bizottság közötti, a Helyreállítási Alap forrásairól folyó tárgyalások kontextusában is felmerült. A témával, és a magyar közoktatás általános helyzetével kapcsolatban Radó Péter oktatáskutató volt a vendégünk.
Hamarosan jön a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A mai műsorban egyebek mellett a csütörtök este kihirdetett idei felsőoktatási ponthatárokról lesz szó. Adásunk második részében maradunk az oktatásnál, mivel a pedagógusbéremelés és a roma szegregáció megszüntetése a Magyarország és az Európai Bizottság közötti, a Helyreállítási Alap forrásairól folyó tárgyalások kontextusában is felmerült.
Miután hétfőn reggel a Portfolio exkluzív információkat közölt arról, hogy milyen új vállalásai vannak a kormánynak az EU-pénzes tárgyalások során, az RTL Híradó megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét, aki úgy reagált, hogy számos területen sikerült előrelépni, de számos területen nyitva maradtak még kérdések.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a Bloombergnek adott nyilatkozatában mérsékelte a várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy mikorra sikerülhet megállapodásra jutnia a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) az uniós pénzekről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első felében arról volt szó, hogy ezekben a napokban dőlhet el a magyar EU-s pénzek sorsa, a kormány ráadásul új, eddig nem, vagy csak a sorok között jelzett felajánlásokat is tett a Bizottságnak, hogy ezekkel is elősegítse a megállapodást. A témával kapcsolatban Weinhardt Attila, a Portfolio Makro rovatának elemzője volt a Checklist vendége. Az adás második részében Zsoldos Ákost, lapunk Globál rovatának elemzőjét kérdeztük a nemrég becsődölt Oroszországról. Bár elemzők hangsúlyozzák, hogy ezt a csődöt nem a pénzhiány, hanem az idézte elő, hogy az oroszok a szankciók miatt technikailag nem tudják átutalni az adósságszolgálatot, arról kevesebb szó esik, hogy az orosz államháztartás egyre rosszabb állapotban van.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egy időben Orbán Viktor is pozitívan nyilatkozott az Európai Bizottsággal folytatott viták lezárása ügyében. A kormányfő szerint minden készen áll arra, hogy megszülessen a megállapodás Brüsszellel.
Számos érdekes részletet elárult az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások tartalmáról Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter az ATV kedd esti műsorában, amelyek biztató és kevésbé biztató jeleket is tartalmaztak arra nézve, hogy összejön-e az alku a brüsszeli testülettel az uniós pénzek kiszabadítása érdekében. A miniszter összességében azt mondta a helyreállítási program kapcsán: „abban bízom, hogy az ősz folyamán itt is meg tudunk állapodni” és érzékeltette, hogy mindkét fél részéről politikai akarat kell az alkuhoz, ami elmondása szerint a magyar kormány részéről megvan. Példaként elmondta, hogy „mi hajlandóak vagyunk arra, hogy a közbeszerzési eljárások módosításával további garanciákat adjunk az Európai Bizottságnak, ha erre szükség van”. Emellett jelezte: bár lehet, hogy könnyebb lenne a megállapodás akkor, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, de tisztázta, hogy „nincs ilyen kötelezettség, nem követeli tőlünk az Európai Bizottság és a mostani tárgyalásokon úgy tűnik, hogy kielégítő jogi garanciákat tudunk adni, amellyel meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyeket eddig felvetettek.”
Magyarországnak eredetileg 7,2 milliárd euró járt volna az uniós helyreállítási alapból, de ez 5,8 milliárdra csökken, miután az Európai Bizottság csütörtökön az összeget hozzáigazította a 2020-2022-es magyar növekedési adatokhoz, amelyek jelentősen meghaladták a korábbi várakozásokat - írja a Népszava.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcsának első napján adott interjút a Reuters hírügynökségnek Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások állásáról. Ennek során hangsúlyozta, hogy a kormány nyitott a kompromisszumra és meg szeretne állapodni a testülettel a helyreállítási pénzek feloldása érdekében, de szerinte nem kap a kormány elég konkrét felvetéseket a Bizottságtól. Nyilatkozatában ugyanakkor egy új forgatókönyvet is megpendített.
Tucatnyi minapi brüsszeli tárgyalás után azt nyilatkozta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az EUrológusnak, hogy év végéig összejöhet a megállapodás az Európai Bizottsággal a vitás kérdésekben, de az új uniós pénzeket majd csak a feltételek teljesítése után folyósítják, azaz szavai szerint „a lengyel minta a legvalószínűbb”.
Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel annak érdekében, hogy feloldódjon a patthelyzet, és az ország hozzájusson a helyreállítási alap forrásaihoz - közölte az Euronewsnak nyilatkozva Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, aki jelenleg Brüsszelben tárgyal a forrásokról.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
